magyar törzsszövetség hadjáratai, 9-10. sz.: a magyar törzsek Levédia-Etelközből, majd a Kárpát-medencéből Észak-, Nyugat- és Dél-Európába irányuló katonai vállalkozásai. Pontatlan és történelmietlen szóhasználattal kalandozások. - Korábban a ~t a →honfoglalást követő időre szűkítették le. Arab, bizánci és Ny-eu. források szerint a m. törzsek már a 9. sz: törzsszövetségi keretben vezettek katonai vállakozásokat a szlávok (Ibn Ruszta, [760 u.-9. sz. eleje]), az úzok és a rúszok ellen, súlyos terményadókat vetettek ki rájuk, foglyokat ejtettek, akiket Bizáncban eladtak, v. fontos áruért elcserélték őket. A jelentős katonai erejű m. törzsszövetség a 9. sz. 2. felében már a →kazár birodalomra is veszélyt jelentett (Ibn Ruszta: „fejedelmük 20.000 lovassal indul hadjáratra (...), mondják, hogy a kazárok már korábban körülárkolták magukat a magyaroktól és más népektől való félelmükben”). - 836-838: az Al-Dunánál, 861: a Krím-fszg-en, 862, 881: a K-i frank ter-en a Bécsi-medencében, 882: ismét az Al-Dunánál, 892: morva ter-en, 894: (2 é. a honfoglalás előtt!) a frank Pannóniában, 895: a dunai bolgárok (nándorok) földjén jelentek meg. - A Kárpát-medencei szálláster. teljes birtokbavételével szinte egy időben kezdődtek meg a Ny-Eu., ill. a Balkán elleni katonai vállalkozások, melyek száma a köv. 70 év alatt elérte a 40-et. - A Levédia-Etelközből, ill. a Kárpát-medencéből indított katonai vállakozások között vannak eltérések és azonosságok. A levédia-etelközi hadjáratok, kezdetben kazár szolgálatban, a szlávokra kivetett adók beszedését célozták. Később a függetlenedő m. törzsek már az általuk kivetett (főként termény-) adókat szedték be - arab források szerint rabokat ejtettek, hogy eladják v. áruért elcseréljék őket. Fontos volt a szomszédságban élők rendszeres zaklatása, a szálláster. biztosítása érdekében, ill. az egyre erősödő K-i, besenyő veszély miatt új szálláster. keresése (Al-Duna, keleti frank ter., morva-cseh vidék, Pannónia). Ezek a hadjáratok D-i és Ny-i irányban történtek. - A Kárpát-medencéből indított hadjáratok céljai között szerepet játszhatott az új szálláster. keresése (Pó-síkság). Fontos volt a Kárpát-medencei szálláster. biztosítása (hadjárat a fehér horvátok ellen a Kárpátoktól É-ra, ill. a horvátok és a szerbek ellen a Balkánon). A Ny-i irányban végrehajtott katonai vállalkozásokban szerepet játszott a földerítés, zsákmányszerzés és adóztatás, ill. a kivetett adók behajtása. Ennél is fontosabb lehetett a szálláster-től Ny-ra fekvő ter-ek tudatos, pol. befolyásolása, az ellentétek kihasználásával olyan időleges szöv-ek kialakítása, mely az államalapítás előtt a szálláster. biztonságának megerősítését célozta. - A Ny-eu. ter-en végrehajtott katonai vállalkozások nem önkényes elhatározásból indultak, hanem - az 1945 utáni kutatások szerint - bajor, itáliai, lombardiai, fr., Ny-i szláv, bizánci, bolgár, sőt pápai fölkérésre. Ezt bizonyítja, hogy a m. csapatok kísérőket (kalauzokat) kaptak, akadálytalanul, harc nélkül vonulhattak át lombard, bajor, cseh, ném. és bolgár ter-eken oda és vissza. A m-ok „szolgálataikért” évi rendszeres adót kaptak: így az itáliai uralkodóktól 950-ig évi 30 kg aranyat; s Madarász Henrik ném. kir. (ur. 919-936) a m-okkal 924: megkötött békében 9 évi súlyos adóterhet vállalt. E hadjáratokban rabszolgák szerzése nem volt cél, az elfogottakat legtöbbször váltságdíjért szabadon engedték. - A Kárpát-medencéből kiinduló katonai vállalkozások a 930-as évekre azt eredményezték, hogy a Lombardiától az Északi-tengerig terjedő kb. 1100-1200 km hosszú, 500 km széles sáv országai adóval váltották meg a békét, s cserébe számíthattak a m-ok segítségére ellenfeleikkel szemben. - Az „adóért békét” állapot a szász dinasztia fölemelkedésével, ill. a ném. hgségek összefogásával ért véget, bár a Ny felé indított katonai vállalkozások ezzel nem szűntek meg; a nehéz páncélba öltöztetett lovasság alkalmazásával megtalálták a könnyűlovasság harcmodora elleni védekezést. - A 895: a dunai bolgároktól elszenvedett vereség miatt a m. törzsszöv. - a besenyőktől tartva - nem indított jelentős hadjáratokat a Balkánon D felé. A Ny-i adóforrások kiapadása arra késztette a törzseket, hogy Bizánc rovására kíséreljék meg pótolni a kiesett „jövedelmeket”. Az első kísérletek sikere (917, 943), ill. 955. VIII. 10: az →augsburgi csata kudarca után 6 katonai vállalkozást (959, 961, 964, 965, 967, 970) hajtottak végre Bizánc ellen. A m. katonai portyák gondos előkészítését jelzi, hogy (Al-Mas'údi, Ali ibn al Hussain [†956] tudósítása szerint) a besenyő veszély elhárítása végett, velük szövetkezve támadtak Bizáncra. - Az adóért békét pol-t Géza nagyfejed. (945[?]-997), ill. utódja, I. (Szt) István (ur. 997-1000 nagyfejed., 1000-38 kir.) békepol-ja váltotta föl (kiürítette a Bécsi-medencét, hátrább vonta a Ny-i →gyepűt), mely elvezetett a kerség fölvételéhez, a kirság alapításához és a magyarságnak a feudális Eu-ba való beilleszkedéséhez. F.I.T.

Fasoli: Le incursione ungare in Europa nel secolo X. Firenze, 1945. - Vajay, Szabolcs de: Der Eintritt des ungarischen Stämmebundes in die europäische Geschichte. Mainz-München, 1968. - Györffy György: Honfoglalás, megtelepedés és kalandozások. Bp., 1972. (M. őstört. tanulmányok)